Eset Smart Security
ESS 105x140
17.260 Ft/év
Akár 50%-os kedvezmény
Megbízható komplex vírusvédelem
Nem lassítja a számítógépet
Beépített tűzfal
Beépített levélszemétszűrő
Lopás elleni védelem
Ingyenes próbaverzió
 
Eset Nod32 Antivirus
EAV-Linux 105x140
14.410 Ft/év
Akár 50%-os kedvezmény
Megbízható vírusvédelem
Nem lassítja a számítógépet
 
Eset Mobile Security
EMS 105x140
6.225 Ft/év
Akár 50%-os kedvezmény
Megbízható komplex vírusvédelem
Nem lassítja a telefonunkat/táblagépünket
Lopás elleni védelem
Távoli lezárás/törlés
Ingyenes próbaverzió
 
Vállalti verziók
Eset Endpoint antivirus cégeknek
5 számítógéptől
Akár 20-50%-os kedvezmény
Megbízható komplex vírusvédelem
Nem lassítja a számítógépet
Beépített tűzfal*
Beépített levélszemétszűrő*
központi managment
Ingyenes próbaverzió
 

Mik azok a férgek?

Számítógépes féreg vírus

A számítógépes féreg olyan kártékony kódot tartalmazó program, amely hálózatba kötött számítógépeket támad meg, és a hálózaton önmagától terjed. A vírusok és a férgek között az az alapvető különbség, hogy a férgek önállóan képesek terjedni – ehhez nincs szükségük gazdafájlokra (vagy rendszertöltő szektorokra). A férgek a névjegylista email címein keresztül terjednek, illetve a hálózati alkalmazások biztonsági réseit használják ki.
A férgek tehát sokkal életképesebbek, mint a vírusok. Az internet széles körű hozzáférhetősége miatt kibocsátásuk után már néhány órán – esetenként néhány percen – belül a világon bárhol felbukkanhatnak. Az önálló és gyors replikációra való képességük más kártevő szoftvereknél lényegesen veszélyesebbé teszi őket.
A rendszerben aktiválódott féreg számos kellemetlenséget okozhat: fájlokat törölhet, ronthatja a rendszer teljesítményét, sőt akár kikapcsolhat egyes programokat. A férgek természetéből adódóan alkalmasak más típusú kártékony kódok szállítására.
Ha a számítógép féreggel fertőződik meg, ajánlatos törölni a fertőzött fájlokat, mivel azok nagy valószínűséggel kártékony kódot tartalmaznak.

Mik azok a vírusok?

A számítógépes vírusok a számítógépen lévő fájlok elé helyezett vagy mögé fűzött kártékony kódok. A vírusok a biológiai vírusokról kapták a nevüket, mert hozzájuk hasonló technikákkal terjednek egyik számítógépről a másikra. A „vírus” kifejezést gyakran helytelenül használják a fenyegetések bármely fajtájának a megnevezésére. Használatát azonban fokozatosan egy pontosabb elnevezés, a „kártevő” (angolul malware – malicious software, vagyis kártékony szoftver) kezdi kiszorítani. Elsősorban végrehajtható fájlokat és dokumentumokat támadnak meg.
A vírusok működése dióhéjban a következő:
a fertőzött fájl végrehajtása után a program meghívja a kártékony kódot, és az eredeti alkalmazás előtt végrehajtja azt. A vírusok bármilyen fájlt képesek megfertőzni, amelyhez az aktuális felhasználónak írási jogosultsága van. A számítógépes vírusok céljukat és súlyosságukat tekintve igen változatosak. Némelyikük rendkívül veszélyes, mert képes szándékosan fájlokat törölni a merevlemezről. Ugyanakkor vannak vírusok, amelyek nem okoznak valódi károkat, és egyetlen céljuk, hogy bosszantsák a felhasználót, vagy fitogtassák szerzőjük műszaki jártasságát. Ha számítógépét megfertőzte egy vírus, és a fájl megtisztítás nem lehetséges, küldje el a fájlt elemzésre az ESET víruslaborjába. Egyes esetekben előfordulhat, hogy a fertőzött fájlok olyan mértékben módosulnak, hogy nem lehetséges a megtisztításuk, és le kell cserélni őket egy nem fertőzött példányra.

Szivárogtat az Instagram és a VIne

Nem elég, hogy a mobilvírusok 99%-a androidra íródik, a New Haveni Egyetem kutatói, arra derítettek fényt, hogy több ismert webszolgáltatás androidos applikációja nincs megfelelő biztonsági védelemmel ellátva. Ilyen appok pl. az Instagram, Vine, Nimbuzz, OoVoo és a Voxer is. Ezen alkalmazások mind titkosítatlanul a weboldalaikon tárolják képeinket, videóinkat, illetve a beszélgetéseinket is sima szöveges formában mentik el és jelszavainkat is így továbbítják. A biztonsági kockázatok becslések szerint közel 1 milliárd felhasználót érintenek. 

Zsaroló vírusok

2013 őszén kezdtek erőteljesen támadni a zsaroló-, rendőrségi-vírusok, amelyek miután megfertőzik a gépet, nem engednek ahhoz hozzáférni és még a fájljainkat, így a nyaralási képeinket, dokumentumainkat és minden egyéb fájlt is titkosítanak. Adatainkért és a gépünk újbóli használatáért váltságdíjat kérnek, ami pár 10.000 Ft szokott lenni. Általában megszabnak egy rövid határidőt és ha azon belül nem fizetünk, magasabb díjat kérnek. Totális nemfizetés esetén pedig a titkosító kulcs törlésével fenyegetnek. Innen már nincs visszaút, örökre búcsút mondhatunk a képeinknek, dokumentumainknak. Szakértők szerint a fizetés se jó megoldás, mert ezzel csak felbuzdítjuk őket és még tovább fejlesztik ezeket a kártevőket, vírusokat a hackerek és még az adatainkat sem kapjuk vissza. A legtöbb amit megtehetünk, védekezés gyanánt a CryptoLocker ellen, hogy használunk egy megfelelő vírusirtót, tűzfalat és rendszeresen készítünk egy külső adathordozóra mentést a fontos fájljainkról. De ez is csak akkor hatásos, ha azt a külső adatmentő eszközt nem csatlakoztatjuk folyamatosan a számítógépünkhöz, ugyanis a legújabb ilyen fenyegető vírusok már a külső merevlemezeket is támadják. 

Adatlopások tömege

Idén 360 millióval gazdagodott a hackerek felhasználó neveket, jelszavakat és személyes adatokat tartalmazó adatbázisa. Mivel számos ismert cég esett adatlopás áldozatává. Közülük a legnagyobb és legismertebb ilyen online áruház az eBay akciós áruház, ahonnan májusban mintegy 145 millió felhasználójának adatait tulajdonították el.